|
Sípok a zeneautomatákban A zenélő
szerkezetek legelső típusai sípokkal működtek. A görög építész, Philon i.e 300 körül olyan vízen úszó madarat készített,
melyben a ma is használatos ajaksíp szólalt meg, s ezek a hangzóeszközök voltak alexandriai Héron orgonájában is. |
|
A
sípoknak két fő típusát különböztetjük meg: az ajaksípokat és a nyelvsípokat. Az
előzőek működési elve a keskeny résen kiáramló levegőn alapul, míg az utóbbi
ennél kicsit bonyolultabb: itt a levegő útjában álló lemezke
(nyelv) rezgése kelti a hangot, melyet régebben nádból, ma már rugalmas fémből
készítenek. A lemez egy félbevágott hengeren vagy egy felül
nyitott dobozka felett fekszik. A beáramló levegő hatására a rugalmas
nyelv lehajlik, majd rezgésbe jön. Az ilyen nyelvsípot átcsapó sípnak nevezzük.
Amennyiben a nyelv felfekszik a dobozra, hengerre, rácsapó nyelvsípról
beszélünk – ennek jellegzetes kísérőhangja a felfekvő felületre történő
rácsapáskor keletkező ütésszerű hang. Az ilyen síp – ha nem megfelelő a
kidolgozása – pergő, ütő hangot ad játék közben, ezért inkább az átcsapó sípot használják
a kisebb zenegépekben. A
nyelvsípokat jól ismerjük a szájharmonikából, a tango-harmonikából,
de ezeket találjuk a billentyűkkel megszólaltatható templomi harmóniumokban is.
|
Nyelvsíppal működő zenegép |
|
Ajaksíppal működő zenegép a XVIII. századból |
|
Mind
a nyelvsíp, mind az ajaksíp sípfajta alkalmas automatikus zene megszólaltatására:
ha megfelelő számú és hangolású sípot teszünk egymás mellé, már csak a
vezérlésükről kell gondoskodni, s bármilyen dallam megszólaltatható általuk. |
|
Modern
korunk legelső és legnevezetesebb, nyelvsípokkal működő automatája a J. Vaucanson (1709-1782) által 1737-ben készített
fuvolajátékos volt. Az életnagyságú automata 12 dalt tudott eljátszani, és
olyan élethű volt, hogy több korabeli tudós megsemmisítését követelte. |
Vaucanson automatái |
|
A
sípok megszólaltatásához megfelelő nyomással rendelkező levegő szükséges –
talán ennek tudható be, hogy a jól ismert és kedvelt rugós hajtású zenegépeken,
zeneautomatákban ritkábban találkozunk velük. Sokkal
inkább a kézi hajtású zenedobozokban, asztali sípládákban… Van
azonban egy olyan zenedoboz-típus, mely bár apró rugóval működik, mégis
ajaksípot szólaltat meg. |
|
A
hagyomány szerint Jaquet Droz
(1721-1790) készített először olyan zeneautomatát,
mely egy kalitkában trillázó madarat utánoz: a kalitkában ülő (vagy egy
szelencéből kiemelkedő) kis madár kellemes dallamot játszik, miközben a
tollait, szárnyát mozgatja, az ágon izeg-mozog. Ezek
a szerkezetek szintén ajaksíppal működnek, ám csak egy ilyen zeneeszközt
tartalmaznak. A miniatűr sípban dugattyú mozog, melyet alaktárcsa vezérel. A
dugattyú ki-be mozgása révén a sípból jövő hang magassága változik, s így akár
bonyolult dallamokat is le tudnak játszani. A
kis ajaksíp megszólaltatásához szükséges levegőt miniatűr, alig néhány
centiméteres fujtató biztosítja. Nem ad nagyon erős hangot, de az ilyen zeneautomata
által imitált „élőlény” vagy „életkép” nem is kíván erőteljes megszólalást. A
kis madarak kellemes füttyel szórakoztatják gazdáikat. |
|
|
Nem
véletlenül írtam "életképet". Az imént vázolt, egy síppal működő zeneautomata
másik nevezetes változatát Karl Griesbaum alkalmazta
részeges lumpen, vagy éppen levelet kézbesítő postás figuráiban. Ezekben is kis
fújtató működik, a – többnyire fából készült – alak szája csücsörít, mintha
fütyülne... s maga az alak egy villanyoszlopba kapaszkodik. A szerkezet a
miniatürizálás csodája: meghajtó rugójával, fújtatójával, a síppal, az ezt
szabályozó alaktárcsájával elfér az alig 30- A
füttyös lumpent sokan igyekeztek utánozni. Az 1950-es években a Griesbaum-gyár ismét elkezdte gyártani a kis zenélő
szerkezeteket, ezek ma is a gyűjtők megbecsült darabjai. |
|
|
A következő képen szintén egy Griesbaum zeneautomata , nevezetesen egy cigarettakínáló szerkezete látható. Ez is egy síppal működik, a képeken jól kivehetőek az egyes szerkezeti részek. A jobb oldalon látható fújtatóra (1) került rögzítésre a kis síp (2), melynek dugattyúját az (3) számmal jelölt rudazat mozgatja. |
|
A mellékelt film a szerkezetet működés közben mutatja be.
|
|
