Zenedobozok

 

használata és gondozása

 


Tárolás



Használat



Tisztítás és karbantartás



Kérdések és válaszok


 

A zeneautomaták – különösen a régebbi, ritkább darabok érzékeny szerkezetek.

Legtöbbször díszes házba, tokba kerülnek beépítésre. Mind a tokoknak, mind maguknak a szerkezeteknek az óvása érdekében nem árt szem előtt tartanunk néhány fontos dolgot.

 

Tárolás

 

A zeneszerkezetek javarészt zárt dobozba, tokba szerelve kerülnek forgalomba. Ennek ellenére a por, szennyeződés az évek során bejut a szerkezetükbe, mely mindenképpen káros a működésükre. Ezért amennyire csak lehet, a zenedobozokat zár helyen tartsuk, ha szépségükben is akarunk gyönyörködni, legalább egy üveges vitrin mögött legyen kiállítva. Azokat a darabokat, melyeket ritkábban használunk, vagy „csak” gyűjteményünket gyarapítják, mindenképpen zárt helyen tároljuk. Erre l kisebb-nagyobb, leemelhető fedelű papírdobozok is alkalmasak, egy-egy cipős dobozba akár 2-3 három kisebb zenegép is elfér.

Ha gyári csomagolással, díszdobozzal jutunk egy ilyen tárgyhoz, azt mindenképpen tartsuk meg, idővel különösen értékessé válhat, ha eredeti csomagolásban áll rendelkezésünkre a zenélő szerkezet.

 

A tárolóhely száraz és meleg legyen. Ám vigyázat! A kicsit jobb minőségű zenedobozokban a tűs henger sellakkal, esetleg viasszal van feltöltve, ez adja meg a kellő súlyát, és ez segít abban, hogy a berendezésnek kellemes, ne pedig éles, csengő hangja legyen. Ezért az ilyen, hengerrel működő zenedobozokat nem szabad túl meleg helyen tárolni (radiátoron, napsütésnek kitett helyen), mert a hengert kitöltő anyag megolvadhat, s javítása igen körülményes – ha egyáltalán lehetséges.

 

A zeneautomaták rugói gyakran károsodnak azért, mert hosszú ideig, néha évekig felhúzott állapotban vannak. Ilyenkor az anyag rugalmassága csökken, de legalább ilyen gondot jelent, hogy a rugó menetei összetapadnak, az olajozás, zsírozás anyaga közéjük szárad és „összeragasztja” a meneteket. Az ilyen állapotban lévő rugót újra húzva, vagy a szerkezetet elindítva szinte elkerülhetetlen a törés, ami más, komolyabb gondot is okozhat: az egész szerkezet törését.

Ezért azt tudom javasolni, hogy a zeneautomatát, szerkezetet mindig úgy tegyük el hosszabb időre, hogy a rugót hagyjuk teljesen lejárni, hogy a menetei lazán álljanak a tárolás során.

(Felvetődhet a kérdés, hogy hiszen az órák rugói is mindig fel vannak húzva, azoknál ez miért nem gond. Ennek két magyarázata van: egyrészt az órarugók felhúzás után rögtön megkezdik a kiengedést (azaz jár az óra), és ha igen lassan is, de a menetek eltávolodnak egymástól. Másrészt az órarugók többnyire a zenedobozok rugóinál finomabb alkatrészek, kialakításuk, beépítésük során külön figyelnek arra, a menetek ne szorulhassanak meg.

 

A tárolás során természetesen arra is figyeljünk, hogy a szerkezet abban a „testhelyzetben” pihenjen, mely a működésére jellemző. Azaz az asztali darabok zeneszerkezeteit vízszintesen tároljuk, a falra szerelhető, felakasztható darabokat pedig függőleges helyzetben.

Ez természetesen igaz a használatra is.

 

Használat

 

A zenedobozok használatakor ügyeljünk arra, hogy idegen anyag ne kerülhessen a szerkezetükbe. A kemény, éles, sérülést okozó anyagoktól való óvásról nem kell külön beszélni, ám kevesen figyelnek arra, hogy a szálas, puha anyagoktól (pl textíliától, vagy akár hajszálaktól) is óvni kell a mechanikát. A fogaskereke közé kerülve, vagy a hangzófésűs szerkezet hengereire, tűire akadva ezek a kis bolyhos igen komoly kárt tudnak tenni a berendezésben. Ha mégis ez történne, finom, puha ecsettel próbáljuk meg eltávolítani őket.

 

A zenedobozokat mindig olyan helyzetben használjuk (indítsuk, állítsuk meg), mely használatra készültek. Azaz az asztali darabokat vízszintesen, a falra szerelhetőeket függőlegesen…

Különösen érvényes ez arra az esetre, ha jár a szerkezet. Azokat a zenedobozokat, szerkezeteket, melyek vízszintes „üzemmódra” lettek beállítva, 15-20 foknál meredekebben dőlésszögben semmiképpen ne használjuk. A csapágyazások, a különféle tengelyek az ilyen ferde (vagy főként, a függőleges) használat során aszimmetrikusan elkoptatják a befogófelületüket, és ez hamar a szerkezet tönkremeneteléhez vezethet. Régebbi szerkezetek esetében az így fellazult, nem biztosan rögzített alkatrészek elmozdulhatnak, ami a szerkezet súlyos károsodásához vezethet. Ennek jó példája a mellékelt fotón látható szerkezet, ahol a henger a nem megfelelő irányú működés miatt kicsúszott a rugóházon lévő rögzítő nyílásból, aminek következtében a rugó elszabadult, hirtelen lepergett, és a vele megpördülő henger a hangzófésűket széttörte.

 

A rugós mechanikák felhúzását határozottan, de kíméletesen kell végezni. Ha húzás közben elakadást vagy szokatlan recsegést észlelünk, nem szabad tovább erőltetni a berendezést, hanem tegyük félre, ne húzzuk tovább, de ne is próbáljuk megindítani. Az ilyen jelenségek oka legtöbbször a rugóban keresendő: beszorult, összeragadt a zsírozása, rosszabb esetben eltört a rugó. Ha erőltetjük a felhúzását vagy mégis beindítjuk, a hibás rugó megpöröghet, ami nem csak egyes részeinek (pl. hangzófésű, lásd fent) tönkremeneteléhez vezet, de még sérülést is okozhat.

Ezt saját tapasztalatból tudom, megosztom, mert jobb, ha más kárán tanul az olvasó. A zeneautomaták javítását kezdve tapasztalatlan újoncként legalább fél tucatszor szenvedtem kézsérülést a hirtelen lepörgő rugók felhúzó kulcsától, egy alkalommal pedig csak szemüvegem védte meg a szemem világát a szanaszét repülő hangzófésű darabjaitól.

 

Használat közben a zeneautomatát, zenedobozt lehetőleg ne mozgassuk. Mind a már említett fémfésű, mind a hengeren lévő kis tűk igen érzékenyek, ez utóbbiak nem ritkán ki is esnek működés közben. A hirtelen ütéstől, nyomástól is óvni kell őket.

Ez persze nem vonatkozik a gyerekjátékok zeneszerkezeteire, ezek legtöbbször ütésálló, masszív darabok, és a tokozásuk is kellően zárt. Persze nem árt használat előtt átvizsgálni őket, mindenképpen nézzük meg, hogy a – többnyire műanyagból készült – ház biztosan, csavarral zárt kivitelű-e a ragasztott zenélő játékokat inkább ne adjuk gyermek kezébe. A kicsik igen találékonyak, képesek addig ügyeskedni, míg szét nem szedik a dobozt, megnézendő, mi is van benne…

 

Használat után lehetőleg zárt helyen tároljuk a szerkezetet, és amint korábban említette, hagyjuk lejárni, hogy a rugó feszültségmentesen pihenjen, míg újra elő nem vesszük.

 

Tisztítás és karbantartás

 

A nem zárt helyen tárolt zeneszerkezeteket rendszeresen poroljuk le, ha a mechanika hozzáférhető (például ékszeres doboz, cigarettatartó doboz esetében a tartórekesz alja felnyitható), akkor a portalanítást azon is végezzük el évente legalább egyszer.

A portalanításra csak puha szőrű ecsetet használjunk, ronggyal, törlőruhával ne érjünk a mechanikához.

Nagyon fontos, hogy kézzel ne érintsük soha az alkatrészeket. A finomabbak (pl. a széllapát, a hangzófésű) igen könnyen törnek, deformálódnak, miáltal a doboz olyan károsodást szenvedhet, mely aztán teljesen működésképtelenné is teheti.

Az emberi bőrön lévő izzadság, az abban lévő só és a természetes zsír a fémrészeket (legyenek azok rézből vagy acélból) kikezdi, foltot hagy maga után, rosszabb esetben rozsdásodás indul be ott, ahol hozzáértünk az alkatrészhez.

 

Ilyen esetben érdemes egy kis csepp olajat (lásd lejjebb, az olajozás leírásánál) a megérintett helyre tenni, hogy megelőzzük a rozsdásodást. 

 

A zenedobozok tokja, házai a szokásos anyagokkal, módszerekkel tisztíthatók. Arra ügyeljünk azonban, hogy a házon belülre víz ne jusson be, mert onnan csak nagyon nehezen, lassan távozik el, és ez az alkatrészek rozsdásodásához vezethet.

Természetesen a szerkezetet általánosságban is óvni kell a nedvességtől. A kertben kint felejtett zenélő játék, vagy a párás, nedves helyen tárolt zenélő szerkezet hamar berozsdásodik, tönkremegy. Főleg az acélból készült alkatrészek (a hajtórugó és a fémfésű) érzékenyek a rozsdásodásra. A rugó ilyen állapotban összetapad, nem működik, erőltetés esetén eltörik, a fémfésű szálai pedig a rozsdától nem csak hamisan szólnak, de rideggé is válnak és könnyebben eltörnek.

Megtisztításuk a rozsdától igen nehéz, jobb szakemberre bízni.

 

A régi szerkezetek tisztítása, újraindítása úgy általában is szakértelmet kíván, ne próbálkozzunk vele. Jobb szakemberre bízni e munkát, mert helyrehozhatatlan kárt okozhatunk a szerkezetekben és magunkban is…

A zenedobozok mechanikájának alkatrészeit - mint minden mozgó gépét - kenni kell. Azonban nagyon csínján kell bánni a kenőanyag felvitelével. Alapvető elv, hogy a műanyagból, esetleg gumiból készült alkatrészek (fogaskerekek, áttételek) olajjal nem érintkezhetnek, mert az abban lévő anyagok ezeket feloldják, marják. A fémből készült fogaskerekek, tengelyek kenésére a legfinomabb óraolajat szabad csak használni. Az olajat közvetlenül a fogaskerekek csatlakozási pontjára illetve a tengelycsapok ágyazásához helyezzük el, s az ne legyen egy tűhegynyinél több. Én úgy szoktam megoldani, hogy egy varrótű végére a felületi feszültség által tapadó apró, 1 mm átmérőt sem elérő olajcseppet teszek közvetlenül a csatlakozási felülethez. Mások apró, egészen kis méretű ecsettel javasolják felvinni az olajat, nekem ez nem igazán sikerült anélkül, hogy máshova is ne jutott volna az anyagból. Az esetlegesen elfolyó olajat fel kell itatni óvatosan nedvszívó papírral - a törlést mellőzzük, nehogy kárt okozzunk az alkatrészekben.

 

Kérdések és válaszok

 

Gyakran tesznek fel kérdéseket a zenegépekkel, zenedobozokkal kapcsolatban, az alábbiakban összegyűjtöttem pár témát, amire igyekszem is választ adni.

 

1. Van egy régi zenélő játékom, de hiába forgatom a felhúzóját, érzem, hogy a rugó nem feszül, a szerkezet nem működik.

Ennek két oka lehet: vagy eltörött a rugó, vagy – és ez a jobbik eset – kiakadt a felhúzó tengelyből. Az előbbi esetben mindenképpen új rugót kell beépíteni, a másikban csak vissza kell helyezni a rugó végét a tengelybe. Mindkét feladat hozzáértést igényel, javaslom, szakemberhez fordulni, mert a rugóház kiszerelése, szétszedése és összerakása (esetleg egy új rugó legyártása) szakértelmet kíván.

 

2. Nem lehet felhúzni a zenedobozt, nem fordul el a felhúzó kulcsa.

Valószínűleg a rugó valami miatt összeragadt, (rozsda, túlhúzás, összetapadt kenőanyag). Ekkor szintén szét kell szedni a rugóházat, ez szakember feladata.

 

3. Kaptam egy zenedobozt, ami nem működik, szétszedjem-e vagy vigyem szakemberhez

Annak, hogy nem működik, számos oka lehet (lásd fent), jobb, ha szakember vizsgálja meg.

 

4. A zenedobozom fésűi töröttek, érdemes-e javítani?

A törött zenedobozok fésűit igen nehéz pótolni. A gyárak ezer és ezerféle változatban készítették őket, mindegyik típushoz egyedileg kerültek behangolásra. Javításuk – ha egy-két darab hiányzik belőlük – pótlással, forrasztással lehetséges, de öt-hat darab vagy nagyobb összefüggő felület hiánya esetén csak a teljes fésű cseréje a megoldás. Ilyet szerezni nem egyszerű, sok időbe és utánjárásba kerül. De ha a szerkezet egyébként értékes, különleges a kivitele, mindenképpen érdemes erre energiát fordítani.

 

5. A zenedobozom működés közben recseg, csikorog.

Feltehetőleg a szerkezet rozsdás, ritkább esetben az alkatrészek kopottak. Az első esetben rozsdamentesítés és megfelelő kenés szükséges, a másodikban az alkatrészek felújítása vagy cseréje lehet a megoldás

A rozsdamentesítésre az általánosan használt WD-40 nevű spray – és annak anyaga – csak  fenntartással javasolt. Ennek oka, hogy olyan vegyi anyagokat is tartalmaz, amely a hengerbe jutva az abban lévő sellakot illetve viaszt feloldja. Rozsdamentesítésre ezért semmiképpen ne használjunk spray-t, csak helyi kezelésre alkalmas anyagokat, amelyeket az adott pontra óvatosan, csepegtetve fel tudunk vinni. Letörlésükre csak puha, szálát nem eresztő textíliát használjunk. A fémfésűk tisztítása még ekkor is különösen nagy figyelmet igényel, mert egyetlen rossz mozdulattól eltörhetnek.

Mindenképpen számítani kell arra, hogy a fésűk a rozsdátlanítás során veszítenek vastagságukból, így hangmagasságuk el fog térni az eredetitől.

A rugó rendszerint csak úgy rozsdátlanítható, ha kiszerelésre kerül, ami igen körülményes és szakértelmet kívánó feladat. Sokszor még úgy is kérdéses az eredmény, ezért inkább a csere javasolt.

Sokszor a szerkezet általános kopása okozza a recsegést, zörgést. Ekkor mindenképpen vigyük szakemberhez a szerkezetet, mert át kell vizsgálni, mit lehet tenni - alkatrészeket kell-e cserélni vagy felújítható a mechanika.

 

6. Van egy zenélő szerkezetem, de nincs hozzá henger. Lehet szerezni valahol ilyet?

Számtalan szerkezet készült az idők folyamán, minden gyártó évente több tucat típust kibocsátott. A henger korhű pótlása akkor lehetséges, s ha ismert a gyártó, a szerkezet típusa.

Amennyiben ez nem fontos szempont, csak az a lényeg, hogy a szerkezet zenéljen, a fésűk számából, méretéből lehet következtetni a henger típusára, és utánjárással (esetleg külföldről) be lehet szerezni. Ehhez az alábbi paraméterek kellenek: a fésűk száma (ettől függ, hány sor tű legyen a hengeren), a henger átmérője és hossza. Ez a szerkezetbe történő rögzítéshez szükséges adat.

Szintén fontos a hengerhez csatlakozó fogaskerekek kialakítása: a hajtórugó koronakerekének illeszkedni kell a henger fején található kisebbik fogaskerékhez (átmérő, fogak száma, mérete – a mellékelt képen A-val jelölt fogaskerék), a nagyobb fogaskeréknek (B) pedig a fékezőszerkezet első fogaskerékhez. Ha ezek a paraméterek nem stimmelnek, akkor a henger nem használható – vagy az összes többi alkatrészt is cserélni kell. Ilyenkor érdemesebb az egész zeneszerkezetet kicserélni (lásd 10. válasz)

Ez az eset, amikor érdemesebb a teljes szerkezetet kicserélni.

 

7. Ki gyártotta a szerkezetemet, hogyan lehet megállapítani?

Ez elég nehéz kérdés. A zeneszerkezetek jó részén – a rugóházon – rajta van a szerkezetet gyártó neve, cégjegye. Ellenben a házak, tokok készítői már nehezebben meghatározhatók. Több olyan, mechanikát gyártó cég is létezett, létezik, mely a „csupasz” mechanikát is forgalmazott, melyet aztán kisebb cégek, műhelyek szerelnek be különféle dobozkaiba.

A nagy cégek gyártmányai szerencsés esetben követhetőek, a honlapjaikon érdemes körülnézni. De a szebbnél szebb – vagy giccsesebbnél giccsesebb – dobozok, tokok készítőinek meghatározása már igen nehéz.

 

8. Szeretnék más dallamot lejátszani a zenedobozomban, mi lehetőség?

A szalagos, korongos zeneszerkezetek „tárolói” cserélhetők. Készülnek a rugómotoros, hengeres vezérlésű darabok között is cserélhető hengeresek, de ezek ára a csillagos eget veri.

A fix beépítésű hengerek cseréje elég bonyolult feladat, ha sikerül is beszerezni egy szerkezethez ilyent, a munkával bízzunk meg szakembert. A beszerzéshez szükséges adatokat lásd a 6. válaszban.

 

9. Korongos zeneszerkezethez korongot honnan lehet szerezni?

Akárcsak a szalagos zenegépekhez, a korongosokhoz is több módon lehet beszerezni cseredarabokat. A bolhapiacokon érdemes körülnézni, de sokkal biztosabb eredményre vezet az internetes aukciós házak (különösen a külföldi ilyen oldalak) böngészése.

Mindenképpen tudni kell a berendezés típusát, méreteit, a hangzószerek (fésűk, sípok) számát stb., mert bosszantó, ha nem megfelelő méretű korongot vesz meg az ember.

 

10. Szétszedtem a zenedobozomat, a benne lévő szerkezetet nem lehet felhúzni, a fogak töröttek, mi a javaslat, mit csináljak?

Természetesen lehetséges a javítás, de mérlegelni kell, hogy ennek mik a költségei, arányban van-e az eredménnyel. Ilyenkor érdemesebb elgondolkodni az egész zeneszerkezet cseréjén. Természetesen a beszerzésnél olyat kell keresni, ami illeszthető a dobozba, elfér abban.

 

11. Eltört a zenedoboz háza, ami műanyagból van, mit lehet csinálni?

Az ilyen darabot többnyire akár házilagosan is meg tudjuk javítani. Arra kell ügyelni, hogy zeneszerkezet továbbra is működő maradjon, azaz ne szoruljon, az indító-megállító kapcsolója funkcionáljon és ne kerüljön rá idegen anyag (pl. ragasztó).

 

12. Hogyan tudok egy papírtekercsre egy dallamot rádolgozni.

Régebben ez eléggé nagy probléma volt, ma viszont már több olyan programot is találhat az ember a net-en, ami ebben segít.

 

13. Van egy zenélő mechanikám, csinálnék hozzá egy dobozt, hogy kezdjem? Mit tanácsol?

Ez mindig izgalmas feladat, ha van az embernek egy kis kézügyessége, mindenképpen érdemes nekifogni, mert még ha nem is lesz az antik darabokkal egyenértékű, akkor is nagy örömet okozhat egy saját készítésű zenélő doboz.

Két lehetőség van. Vagy egy már meglévő tokba építem be a szerkezetet, vagy teljesen újat csinálok. Az első esetben arra kell ügyelni, hogy a mechanika kényelmesen elférjen a kiszemelt dobozban, házban. A túlságosan szűkös helyen nem szól szépen a zeneszerkezet, kell neki egy kis tér, hogy a hangok ténylge zengjenek.

A második esetben magunk tervezhetjük meg a házat. Én csak fából javaslom elkészíteni, a műanyag tok nem valami szép, fémdobozban pedig a zene túlságosan fémesen szól. A doboz készítésére lehetőleg tömör szerkezetű faanyagot használunk, a túlságosan laza szövetű fa csak a magas hangokat emeli ki. Legjobb a dió vagy cseresznyefából készült doboz.

A szerkezetek tartóként szolgáló lábazatán mindig van lyuk a rögzítőcsavaroknak. Ide lehetőleg facsavart tegyünk, ne anyás csavart, mert ez utóbbi egyrészt könnyebben felenged, másrészt nem ugyanúgy közvetíti a hang kibocsátásban fontos szerepet játszó rezgéseket, mint a fa testébe mélyített facsavar. Természetesen ne felejtkezzünk el a felhúzókulcs működtetéséhez szükséges nyílásról sem.

Gondoskodni kell a szerkezet elindításáról, megállításáról. Ennek módozatairól a zeneautomaták vezérléséről szóló részben olvashatunk.

 

14. A sípládám hamis hangokat ad, és erős susogó hang hallatszik belőle lejátszás közben.

Ennek több oka is lehet: a szélláda eresztheti a levegőt, a sípok hibásak, de a levegővezetékek, azok csatlakozásai is okozhatják a hibát. Mindenképpen szakemberhez kell fordulni ilyen esetben. A javítás eléggé körülményes.

 

15. Van egy kis rugós zenegépem, ami nem működik, mennyibe kerülhet a felújítása?

Erre anélkül választ adni, hogy látná a szakember, nemigen lehet. Az USÁ-ban egy kisebb javítás 90-180 USD körül van, az itthoni árak persze ennél alacsonyabban lehetnek. De nem szabad elfelejteni, ez egy speciális munka, s - tapasztalatom szerint - egy-egy doboz javítása, alkatrészek felújítása vagy legyártása bizony több tíz órát is igényelhet...


<< VISSZA A FŐOLDALRA


Levél a szerzőnek