|
A SZÉKESFEHÉRVÁRI HETEDHÉT JÁTÉKMÚZEUM (MOSKOVSZKY GYŰJTEMÉNY) ZENÉLŐ JÁTÉKAI |
Az egykori Hiemer-házban (Székesfehérvár, Oskola utca 2-4.) található játék- és babakiállítás
Magyarország nemzetközileg is elismert, egyedülálló gyűjteménye.
A több ezer darabból álló gyűjtemény Moskovszky Éva és édesanyja, Auer Erzsébet szorgos munkájának köszönhető.
A XVIII-XIX. századi és a XX. század első feléből származó játékok, bababútorok, babaházak nem csak egyszerű, időrendben vagy témák szerinti kiállítást alkotnak, hanem egytől-egyig
megrendezett kis életképek, a valós világot a gyermekek szemével láttató tükröt tart a látogató elé.
Ahogyan az alapítók is kigondolták, az egyes, korhű tárgyakkal, alakokkal berendezett szobácskák a korabeli élet pontos másolatai.
A gyűjtemény darabjai közé több érdekes zenélő szerkezet is tartozik, ezek közül mutatok itt be néhányat.
|
Körhinta
Kézi hajtású, tűhengeres vezérlésű szerkezet zengőfésűvel. Magassága kb. 20 cm.
A körhinta mint motívum gyakran megjelenik a zenélő, muzsikáló szerkezetek között. Kerek formája miatt különösen alkalmas automatikus mozgás megjelenítésére, és az ilyen muzsikáló szerkezetek által megszólaltatott zenék is igen alkalmasak a
vásári, vidámparki hangulat felidézésére. Bonyolultabb kivitelben a körhintán található kis alakok (lovak, táncosok) még külön is mozognak.
Az itt bemutatott szerkezet kialakítása, az alakok formázása, festése teljes egészében egyedi - kézi - munka.
A kis szereplők kézzel faragottak, arcuk, testük kidolgozottsága csehországi vagy dél-német (esetleg fekete-erdei) származásra utal.
A darabon látható helyen olyan jelzést nem találtam, melyből a gyártás helye, időpontja megállapítható lenne. Az alkalmazott díszítőanyagok (szitanyomatos papírmasé, a szegők anyaga, a körhinta oszlopán található mesterséges "igazgyöngyök") alapján
keletkezését a XX. sz. első évtizedére teszem.
A kis körhinta az oldalán található porcelánfejű hajtókarral forgatható meg. A zene hangja gyenge, kissé már hamis. A forgatás akadozik, feltételezem, hogy nem a drágább berendezéseken
használatos réz, vagy bronz fogaskerék, hanem valami olcsóbb anyagból, bádogból készült áttétel (esetleg zsinóros áttétel) forgatja a szerkezetet.
|
|
|
|
|
|
|
|
Működés közben |
|
Színház verklissel
Kézi hajtású, tűhengeres vezérlésű szerkezet zengőfésűvel. Magassága kb. 27 cm.
Kialakítása, a felhasznált anyagok azonossága alapján egyértelmű, hogy a darab a fenti körhintával azonos műhelyben és korban készült.
A kis darabon látható, tükör előtt táncoló alak illetve alakok a zenedobozok kedvelt motívuma. Dobozokban, ékszertartókban, de még ébresztő szerkezetekben is gyakran találkozunk ilyennel.
E darabnak a különlegességét az adja, hogy a színpad előtt egy verklis alakja látható. A zenedobozok történetében a verklis gyakran megjelenik, ám ilyen kombinációval (színpad előtte zenélő verklissel) ritkán találkozni.
Pedig XIX. században, a XX. század valóban gyakran előfordult, hogy a vurstlikban, vándorszínházakban kintorna, verkli szolgáltatta a zenét - tehát a kis muzsikáló szerkezet a valós élet másolatának nevezhető.
A szerkezet sajnos felújításra szorul. Zenélő része már csak néha-néha szólal meg, a táncosok akadozva mozognak.
Szétszedésére nem volt mód, de a verkli tetejének felemelése után érdekes megoldásra bukkanhatunk: a verklis mozgatására szolgáló meghajtás egyszerű zsinórral került kialakításra.
Feltételezem, hogy a színpadon táncoló alakok is egyszerű madzagos, zsinóros áttétellel működnek.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Működés közben |
|
|
